Zalaapáti, a Zala völgyében lévő 1700 lelket számláló település a Zala folyó jobb partján fekszik, melynek "kapujaként" működik az 1959-ben átadott Zala híd.

Kezdetektől az 1019-ben alapított Zalavári Bencés Apátság tulajdona volt, neve is azt tükrözi, hogy az "apáté" (ez a falu). Legkorábbi említéséről 1273-ban kelt oklevélből tudunk.

1715-ben az apátság a göttweigi bencés monostor tulajdona lett, Zalaapátit tették meg apátsági székhellyé. Templomot építettek 1777 és 1781 között a mai egytornyos, egy hajós, hegedűablakos apátsági templomot, melyet Szent Adorján tiszteletére szenteltek.

Szentélyének freskóit Joseph Mölck, négy oltárképét Johann Martin Smidt festette.

A templom orgonáját 1782-ben Jetter János Jakab kőszegi mester készítette.

A templommal egybeépült a Bencés Rendház, az épületben ma Pszichiátriai Betegek Otthona működik.

Több más faluhoz hasonlóan itt is megtalálhatók a kőkeresztek (1769-ből, 1916-ból, és 1944-ből), egy Szentháromság-szobor, egy fakereszt, egy korpusz és egy Nepomuki Szent János szobor. A Jókai utcában található a régi kisnemesi kastély, melyet a Szentkirályi-család épített 1796-ban késő barokk stílusban. Az egyemeletes kastély öthektáros parkja természetvédelmi terület. Az államosítás után Magyarország egyetlen méhészeti szakiskolája működött benne 1990-ig. 1995-ben egy saarbrückeni illetőségű úr vette meg, és kialakította benne Magyarország egyik jelentős antik cserépkályha-gyűjteményét.

Zalaapáti kedvező fekvésénél és történelmi szerepénél fogva jelentős helyet foglal el megyénk falvai között. Kedvező fekvését nemcsak a találkozó utak jelzik, hanem Hévíz, Keszthely és Kehidakustány közelsége. A közeljövőben megépülő kerékpárút lehetőséget kínál a biciklis turisták számára. A fürdőhelyek közelsége miatt dinamikusan fejlődött a község vendéglátóipara is.

Zalaapáti község Monográfiája 2000